1️⃣ „Valódi arc leleplezése” narratíva

(exposure framing / moral condemnation)

Részlet:
„Már jól ismerjük a Tisza Párt valódi arcát.”

Technika

A kommunikáció azt sugallja, hogy az ellenfél már lelepleződött, ezért nincs szükség további vitára.

Kulcselemek

• „valódi arc”
• „már jól ismerjük”

Cél

• az ellenfél hitelességének gyors rombolása
• a vita lezárása még az érvek előtt

Hatás

Az olvasóban kialakulhat:

• „ők már lebuktak”
• „nincs mit mérlegelni”

---

2️⃣ Kiragadott idézetekkel történő lejáratás

(selective quoting / framing)

Részlet

„nem mondanak el mindent, mert akkor megbuknak”

Technika

Néhány mondatból épít fel egy teljes politikai karakterképet.

Módszer

• kontextusból kiragadott idézet
• értelmezési keret hozzáadása
• morális következtetés levonása

Cél

az ellenfélről azt az érzetet kelteni, hogy szándékosan hazudik a választóknak.

Hatás

Az olvasó így gondolkodhat:

• „eltitkolnak valamit”
• „becsapják az embereket”

---

3️⃣ A választás tétjének dramatizálása

(high-stakes framing)

Részlet

„ki fogja vezetni az országot ebben az egyre kiélezettebb világpolitikai helyzetben”

Technika

A választást nem egyszerű politikai döntésként, hanem történelmi sorsdöntésként mutatja be.

Kulcselemek

• „kiélezett világpolitikai helyzet”
• „ki vezeti az országot”

Cél

➡️ a választás jelentőségének maximalizálása
➡️ érzelmi bevonás növelése

Hatás

Az olvasó úgy érezheti:

• „most minden eldől”
• „nem lehet kockáztatni”

---

4️⃣ Külső ellenséghez kötés

(external enemy framing)

Részlet

„Magyar Péter összejátszik Zelenszkijékkel”

Technika

Az ellenfelet külföldi szereplőkhöz kapcsolja.

Narratíva

• ellenzék = külföldi érdek
• kormány = nemzeti érdek

Cél

az ellenfél nemzetellenes szereplőként való bemutatása.

Hatás

Az olvasó így értelmezheti:

• „nem a magyar érdekeket képviseli”
• „külföldi érdekeket szolgál”

---

5️⃣ Nemzeti védelmező narratíva

(protector framing)

Részlet

„Orbán Viktor mindig kiállt a magyar érdekek mellett”

Technika

A kormányt és a vezetőt védelmező szerepbe helyezi.

Narratíva

• Orbán = védelmező
• ellenfél = kiszolgáló

Cél

• lojalitás erősítése
• stabil vezető képének felépítése

Hatás

Az olvasóban kialakulhat:

• „ő védi az országot”
• „nem szabad lecserélni”

---

6️⃣ Személyes lejáratás

(character assassination)

Részlet

„szerencsevadász, aki hazugsággal jutna a hatalomhoz”

Technika

Az ellenfelet erkölcsileg hiteltelen emberként mutatja be.

Kulcselemek

• „szerencsevadász”
• „hazugság”

Cél

➡️ személyes hitelesség rombolása

Hatás

Az olvasó inkább a személyt utasítja el, nem a programot mérlegeli.

---

7️⃣ Győzteshez csatlakozás hatása

(bandwagon framing)

Részlet

„Egy hónappal a választások előtt vezetünk.”

Technika

A kommunikáció azt sugallja, hogy a győzelem már eldőlt.

Kulcselemek

• „vezetünk”
• „közvélemény-kutatás”

Cél

a bizonytalan szavazók befolyásolása.

Hatás

Az olvasó úgy érezheti:

• „úgyis ők nyernek”
• „érdemes hozzájuk csatlakozni”

---

8️⃣ Számokkal való legitimáció

(statistical persuasion)

Részlet

„46–41 a Fidesznek”
„67% támogatja”

Technika

A százalékok objektivitás érzetét keltik.

Cél

a politikai állítás tényként való bemutatása.

Hatás

Az olvasó így gondolkodhat:

• „a többség ezt támogatja”

---

9️⃣ Félelemre építő jövőkép

(fear appeal)

Részlet

„gondolják végig, milyen lesz az életük 5-10 év múlva”

Technika

A jövő bizonytalanságát használja fel érzelmi döntés kiváltására.

Cél

➡️ félelem generálása
➡️ a kockázatkerülő választók mobilizálása

Hatás

Az olvasó inkább a „biztonságos opciót” választja.

---

10️⃣ Kétpólusú választási keret

(false dilemma framing)

Narratíva

• Orbán = biztonság
• Magyar Péter = veszély

Technika

A politikai választást két szélső opcióra egyszerűsíti.

Cél

a politikai döntés leegyszerűsítése.

Hatás

Az olvasó úgy érezheti:

• „vagy biztonság, vagy káosz”

---

Összegzés

Szandika mai kommunikációja egy klasszikus kampányszerkezetet követ:

1️⃣ ellenfél „leleplezése”
2️⃣ idézetekkel történő hiteltelenítés
3️⃣ választási tét dramatizálása
4️⃣ külső ellenség narratíva
5️⃣ vezető mint védelmező
6️⃣ személyes lejáratás
7️⃣ győzteshez csatlakozás hatása
8️⃣ számokkal való legitimáció
9️⃣ félelemre építő jövőkép
🔟 kétpólusú politikai választás

A kommunikáció fő célja:

➡️ érzelmi mozgósítás
➡️ az ellenfél delegitimálása
➡️ „biztonság vs veszély” narratíva felépítése.